Atomok: érdekességek, tudnivalók

Atomok és molekulák

Atomok: Minden anyag apró, atomoknak nevezett részecskékből áll, ezek olyan kicsik, hogy milliószám férnek el egy tű begyén. Az atomok molekuláknak nevezett csoportokat alkothatnak – a legnagyobb ilyen csoportok sok ezer atomból épülnek fel.

Atomok,érdekességek:

John Dalton angol kémikus alkotott először tudományos elméletet az anyag atomos szerkezetéről. Naponta feljegyzéseket vezetett a helyi időjárásról – ez vezette el a légkör és a gázok tanulmányozásához, az pedig atomelméletének kidolgozásához.
Ha nagy feszültséget kapcsolunk kis nyomású gázba merülő elektródokra, akkor a gáz vezetni fogja az elektromosságot és fényt bocsájt ki. Az így kapott fény jellegzetességei függnek az elektród anyagától. A kutatók vizsgálják ezeket a jellemzőket , hogy kideríthessék az atomok és molekulák felépítését.
Sir Ernst Rutherford, a magfizika megalapítója. Arra a következtetésre jutott, hogy az atomok pozitív töltésű magokból és a magok körül keringő elektronokból áll.
Az atombomba felrobbanásakor töltötte, az urán 235 vagy a plutónium 239 atomjainak széthasadása révén óriási energiamennyiség szabadul fel.

Kémiai kötések : A molekulákban lévő atomok sokféleképpen kapcsolódhatnak, más szóval kötődhetnek egymáshoz, ez a kapcsolódás mindig atomok közti elektromossággal, vagy cserével jön létre.
A kémiai kötés két egyszerű fajtája a kovalens és ionos kötés.
A kovalens kötésben az atomok megosztoznak az elektronokon.
Az ionos kötésben az atomok egy vagy több elektront adnak át egy másik atomnak, a az ebből támadt elektromos vonzás kapcsolja össze az atomokat.
Az atomokban normális körülmények között a pozitív töltésű protonok száma ugyanakkora, mint a negatív töltésű elektronoké.

Ha az atomok elektronokat veszítenek, akkor testsúlyra jut benne a pozitív töltés, az elektronokat felvevő atomban pedig a negatív. Ezek az atomok elnevezése az ionok.
: Egy-egy elem atomjai mindig ugyanakkora a protonok száma. A neutronoké azonban már többféle lehet.
Atomtömeg: A protonok és a neutronok csaknem azonos a tömege: mindkettőé valamivel több mint 1800-szor akkora, mint az elektroné. Ha tehát az atomok tömegére akarunk utalni, rendszerint elég az atomok tömegszámát megadni. [ S mivel egyenlő a protonok és a neutronok együttes számával azért mindig egész szám.]
Egy elem relatív atomtömege (régebbi elnevezése szerint relatív atomsúlya) a természetben előforduló izotópjai keverékének átlagos tömege a 12-es tömegszámú szénizotóp egy atomja tömegének 1/12-ed részéhez mint egységéhez viszonyítva.

A bonyolult atom: 1932-ben azzal hogy James Chadwick felfedezte a neutront, úgy látszott lezárult az atomok szerkezetének megismerése. Csakhogy azóta a gyorsítókkal kísérletező kutatók több száz másféle részecskét is felfedeztek az atomok-ba. És minden ilyen felfedezés egyre több további megválaszolandó kérdést vetett fel. De az anyag legtöbb tulajdonságának megmagyarázásához szerencsére az atomok-nak ez az egyszerű modelje is elegendő.

A pesztázó elektromikroszkóp: A pásztázó elektromikroszkópban elektron mágneses lencsék szabályozzák a finom elektron sugarakat. Az elektronok gyorsan oda s vissza végigpásztázzák a vizsgálandó anyagmintát, és jó esetben 100 millió szoros nagyítási képet kapunk róla.
Az atomok világában még mindig vannak olyan részek amik felfedezésre várnak.
A tudósok részletesen vizsgálják az atomok minden eges mikro részét is míg teljes ismeretet nem kapnak erről a kis, de annál bonyolultabb szerkezetről.



Írta: Farkas Norbert

Képek






Oldalak

    Képek






    Oldalak